1785 óta áll mai formájában Hortobágyon, a csárdával szemközt, a Szekérállás. Először az 1960-as években került sor itt kiállítás berendezésére a pusztai élet rekvizitumaiból, a Hortobágy növény- és állatvilágáról. Az egykori szekérállást ez alkalommal keresztelték el Hortobágyi Pásztormúzeum névre. Az 1970-es években a kiállítás anyagát felújították és a Hortobágyon használatos járművekkel tovább gyarapították. Ennek a folyamatnak az utolsó állomása a 2024. március 28-án megnyitott új kiállítás, melyet a Geo-Graf Kft. kivitelezett. Azt gondolom, eddigi legnagyobb szabású munkánk volt. A tervezést a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai, meghívott kurátorok mellett a mi csapatunkból Norbert Vasváry-Nádor pécsi belsőépítész és Kiss Gábor segítették. A műszaki kivitelezésben köszönetet szeretnék mondani Zoltán Ferenc „asztalos művésznek” : ), a dekorációban a szentlőrinci GraphX STÚDIÓ-nak és a kiállítóteret felöltöztető, ugyancsak pécsi, Prell Anett grafikus művésznek. A zseniális filmeket Karácsony Sándor készítette, az informatikai fejlesztésben Körösparty András és csapata segített.
A kiállítás koncepciója a pusztai évkörre épül, közepén a Szuperszigettel, ami sűrítve mutatja be a sietős látogatóknak a lényeget. És igen, kérdésre válaszolva ma is élő pásztorkultúra van Hortobágyon, tehát nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szóltunk. Aki azt gondolja, a pásztorság abból áll, hogy mint Regős Bendegúz csak heverészik a mezőn, miközben az állatok legelésznek, az sürgősen jöjjön el ide, eloszlatni magában ezt a tévhitet. A pásztorkodás egy nagyon összetett, nehéz szakma. Emellett a Világörökség részét képező hortobágyi pásztorkultúra, illetve az általuk formált kulturtáj valódi Hungarikum, ami külső megjelenésében turistacsalogató jelenség is. Ám számomra kedvenc pásztoridézetem mondta el a lényeget: „Nekünk nem a hagyományt kell őrizni. Nekünk a jószágot kell őrizni”. Erről szól ez a kiállítás.
|